inspiralo

Így néz ki Einstein relativitás- vagy Darwin evolúcióelmélete egy vonalrajzban. Kaphil Bhagat indiai grafikus, aki megünnepli a nagy tudósok születésnapját és akit együtt imádnak a művészet és a tudományok képviselői. Tipografikus plakátjait az indiai tudomány napja inspirálta, a sorozat azóta bejárta az internetet. Az évfordulókra készült tervek nem csak a tudósokról, de a találmányaikról is megemlékeznek.

Arkhimédész (kb. Kr. e. 287., Szürakuszai – Kr. e. 212., Szürakuszai) természettudós, ókori szicíliai matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus. Bevezette a sűrűség fogalmát. A legenda szerint fürdés közben fedezte fel a felhajtóerőt (Arkhimédész törvénye), aminek örömére kiugrott a kádból, és meztelenül rohant végig az utcán a palotáig azt kiáltozva, hogy Heuréka! (=megtaláltam). A történet szerint az uralkodó megbízásából azt kellett tisztáznia, hogy tiszta aranyból van-e annak koronája. Arkhimédész (a kádban) rájött, hogy ha vízbe mártja a koronát, akkor a víz szintje annyival emelkedik, amennyi a korona térfogata. A koronát, valamint vele azonos súlyú arany-, illetve ezüsttömböt a vízbe merítve a térfogatok különbözőségéből meg tudta állapítani, mennyi ezüstöt kevert az ötvös a korona aranyához.

Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez.

Nikolausz Kopernikusz (1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép, ami szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül, a Hold pedig a Föld körül kering.

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója.

Thomas Alva Edison (1847. február 11. – 1931. október 18.) amerikai elektrotechnikus, üzletember, feltaláló. A legszorgalmasabb feltalálónak tartják, mivel 1093 szabadalom kapcsolódik a nevéhez. Távírászként kezdett foglalkozni a távíró tökéletesítésével (1868). Szénpormikrofonjával megnövelte a Bell-féle telefon hatótávolságát (1876).1878-ban szabadalmaztatta a mechanikai hangíró és visszajátszó eszközt, a hengeres fonográfot. 1879-ben föltalálta a szénszálas izzólámpát. 1882-ben üzembe állította a világ első villanytelepét New Yorkban. Mozgóképvetítőt szerkesztett (1889), és tökéletesítette a lúgos nikkel-vas (NiFe) akkumulátort.

Willem Einthoven (Semarang,1860. május 21. - Leiden, 1927. szeptember 29.) holland orvos, fiziológus. 1924-ben elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat "az elektrokardiogram mechanizmusának" felfedezéséért.

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában ő honosította meg a kísérleteket és méréseket, új módszereket adva ezzel a fizikának (és a többi természettudománynak). A csillagászatban ő volt az első, aki tudatosan használta az általa épített távcsöveket csillagászati jelenségek és objektumok megfigyelésére.

Antoine Laurent de Lavoisier (Párizs, 1743. augusztus 26. - Párizs, 1794. május 8.) francia vegyész. A kémia mellett botanikát, csillagászatot és ásványtant is tanult. A modern kémia atyja, aki kísérleteivel bebizonyította, hogy az égés levegőelvonással jár, illetve megállapította a víz összetételét, és meghatározta a kémiai elem fogalmát.

Maria Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért.

Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa. Törvényei (a tehetetlenség, a dinamika, a hatás-ellenhatás, az erőhatások függetlenségének törvénye) alkotják a klasszikus mechanika alapját.

Hans Christian Ørsted (Rudkøbing, Dánia, 1777. augusztus 14. – Koppenhága, 1851. március 9.) dán fizikus és vegyész. Legjelentősebb tudományos eredménye az elektromosság és a mágnesség közötti összefüggés, az elektromágnesség felfedezése.

Szamoszi Püthagorasz (Kr. e. 582 – 496) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli.

Wilhelm Conrad Röntgen (Poroszország, Lennep, 1845. március 27. – München, 1923. február 10.) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője.

Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (Bécs-Erdberg, 1887. augusztus 12. – Bécs, 1961. január 4.) Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja. Kiemelkedő munkát végzett a statisztikus fizikában, a kvantumelméletben, a relativitáselméletben és a biofizikában.

Nikola Tesla (Smiljan, Dalmácia, 1856. július 10. – New York, 1943. január 7.) szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus. Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét.

A Wright fivérek, Orville Wright (1871. augusztus 19. – 1948. január 30.) és Wilbur Wright (1867. április 16. – 1912. május 30.) nevét elsősorban az első, gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével kapcsolatban, és az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb eszközzel való repülés kapcsán ismerhetjük, sok más repülési mérföldkő mellett.

És még néhány ráadás:

Fénykardok, marcipángollam és csokijoda, mi kell még? Kreatív cukrászok szülinapi tortái, amiket filmek, sorozatok inspiráltak.

A poszt végefele van egy Twilight torta, ami hasonló lelkesedéssel tölthet el bárkit, mint a nemrég posztolt Harry Potter inspirálta esküvői marcipán.

Alíz csodaországban

Charlie és a csokigyár